Nagybaconi református egyházközség
 Történeti
áttekintés. Régészeti leletek bizonyítják, hogy az első
településhely más helyen volt. Későbbi századokban foglalták el
a Bacon pataka melletti nyíltabb, termékenyebb részeket. A különben
egy települést ez a patak szétválasztotta külön közigazgatási részekre.
A patak bal partján levő részt Sepsi Baconnak, a jobboldalit Telegdi
Baconnak hívták. Sepsi Bacon Háromszékhez, Telegdi Bacon pedig Udvarhelyszékhez
tartozott közigazgatásilag. A két falurészt 1878-ban egyesítették
Nagybacon néven.
Nagybacon plébániája az 1334.évi pápai tizedjegyzékben szerepe1
legelőbb Rachon (=Bachon) néven. A mai te1epülés eredetét ennél
korábbi időre visszavezetni nem tudjuk.
A 16.
századból két baconi jeles személyiség nevét említhetjük meg: egyikük
Magister Sandrinus de Sebus Bachon, a másik Baczoni Mátyás gyulafehérvári
kanonok.
A település
legrégibb épülete a református műemlék templom. Építésének évét
pontosan nem tudjuk. Benkő József történész az 1141. évet említi
"Filius Posthumus" című munkájában. Orbán Balázs építési
idejét a 15. századra teszi. Valószínűleg e két adat között épülhetett
a templom. Mai formáját az 1798-1801 közötti átépítés alatt nyerte.
A templomban
található orgona 1757-ben készült ismeretlen mester által. Ma is
használatban van.
A toronyban
3 harangja van az egyházközségnek. A legkisebb l575-ből való. Felirata
C. B. N. I. N. R. Anno Domini 1575. A középső 1932-ben öntetett.
A nagyobb az 1935. évi elrepedt harang anyagából 1978-ban készült.
A gyülekezetnek
imaháza volt, melyet 1969-ben államosítottak. A 89-es változás után
ennek az épületnek egy részét újból az egyházközség használja, de
jogi helyzete nincs rendezve.
Vendégek
elszállásolására alkalmas vendégháza nincs az egyházközségnek.
1992-ben a két világháború hősi halottainak emlékművét újította
fel és látta el a 144 hősi halottat felsoroló emléktáblával az egyházközség.
Olyan kegyeleti hely ez, amely mellett minden esztendő pünkösdjének
második napján szép ünnepély van.
Az egyházközségnek
1998. évben kiváltott telekkönyvi kivonata alapján 78,81 Ha szántó,
kaszáló, legelő területe, valamint 34,50 Ha erdő területe van.
1973. május 1-től az egyházközség lelkipásztora Bereczki László.
1937. évben született. Nős. Három gyermek apja.~
Lelkipásztorok
névsora:
Az
első Anyakönyv 178. lapján ez van írva: "Pro Memoria: A Baczoni
Nemes Eccaban a 18-dik számok kezdeteitől fogva voltak Papok:"
1. |
Ajtai János |
1656 |
| 2. |
Udvarhelyi Nyírő András |
?(Erdővidéki esperes is volt)* |
| 3. |
T. Szakallai Uram |
? |
| 4. |
T. Benczi Uram |
?* |
| 5. |
Czampa Péter |
? |
| 6. |
T. Bibarcfalvi Osvát László |
?(Erdővidéki esperes is volt). Meghalt Nagybaconban 1756-ban* |
| 7. |
Háromszéki Dálnoki Székely Sándor |
1757-1784 (Erdővidéki esperes is volt)* |
| 8. |
Dénes András |
1785-1788* |
| 9. |
Kézdi-Vásárhelyi T. Szalatsi Mihály |
1789-1792* |
| 10. |
Kovács András |
1792-1808 |
| 11. |
T. Nagysolymosi Incze Simeon |
1809-1854 (Erdővidéki esperes is volt) |
| 12. |
T. Bikafalvi Lukácsffy Lajos |
1854-1868 (Erdővidéki esperes is volt) |
| 13. |
Révay Pál |
1876-1891 |
| 14. |
Benke Ferencz |
1891-1917* |
| 15. |
Nagy Elek |
1918-1957 (Erdővidéki esperes is volt)* |
| 16. |
Jeney Huba |
1958-1962 |
| 17. |
Erdélyi Lajos |
1963-1964 (csak beszolgáló lelkész volt Erősd egyházközségből |
| 18. |
Demeter Andor |
1965-1972 |
| 19. |
Bereczki László |
1973 - |
Megjegyzés:
A "*"-al (csillaggal) megjelölt lelkészek a nagybaconi
temetőben vannak eltemetve.
Nagybacon, 2002. február havában
Bereczki László
Lelkipásztor
(Forrás: http://www.reformatus.ro/erdovideki/erdovidek.htm) |
