A köpeci református egyházközség

Történeti áttekintés: A falu múltjában két gyászos történetet találunk, melyek közül az első 1660-ból, mikor Barcsay Ákos rövid fejedelemsége alatt a nagy adóterhek ellen fellázadt székelyek, kik Dónáth István háromszéki, Cserey csíki főkirálybírót megölték, s Kálnoky Mihály főkapitányukat bebörtönözték, Köpec és Baróth között táboroztak, ahol a kegyetlen Barcsay Gáspár (a fejedelem testvére) megtámadta őket és sokukat elpusztította. A helyet, ahová a halottakat temették Cseme rétjének nevezik, Cseme halmának.
Gyászos sors érte a falut 1848.december 9-én is a háromszéki önvédelmi harca idején, amikor Heydte hadtest parancsnok, mert Köpeczen átvonultában rálőttek - a golyó csak csákóját érte - 48 órás szabadrablást engedélyezett, minek előtte a falut megsarcolta. A bosszúnak 51 polgári lakos esett áldozatul /megölték az akkori teljes egyházvezetést/, akiknek 106 árva utódjuk maradt. Ennek emlékére a falu 1901-ben emlékművet állított a falu központjában, melynek kivitelezője Tornai Endre volt, s a millennium emlékére a templom bejáratához 4 darab fekete márványtáblát helyeztünk el a meggyilkoltak neveinek felsorolásával 2000.július 16-án. Bizonyára a veszedelem hírére keletkezett a mondás: "Baj van Köpecen...", ami azóta is használatos még azok részéről is, akik semmit nem tudnak az eseményről. Erről a kérdésről sokat írtak már nem tartom érdemesnek részletezni.
Köpecen a múlt században nagyban folyt a bordaszövés, annyira, hogy a köpeci bordák országszerte híresek voltak, de ma már senki nem készíti, teljesen kihalt ez a mesterség.

Templomról: A köpeczi református templom Köpeczi Sebestyén József heraldikus megállapítása szerint az Árpád-kor végén, már az Anjou-dinasztia kezdetén épülhetett a 14. században. Többször volt átalakítva, míg a mai formáját elnyerte. Legrégibb része a keleti boltíves rész, ahol 1750-től az orgonát is elhelyezték, s amit Tek.öreg Kovács Boldizsárné kegyes nemes asszony csináltatott saját költségén (ez volt Erdővidék első orgonája), melyet nagyobbal cseréltek ki 1866-ban, szerződést kötve Kolonits István kézdivásárhelyi orgonakészítővel, a következő megállapodás szerint:
Principál, 8 láb, 56 hangú vegyített cinből, kívül díszsípokkal, a G. hangnál kezdve, ha pedig a hely engedi kitolandó c, cisz, d, disz, e, f, fisz hangokkal -ez utóbbiak fából.
Superoktáv, 2 láb, 56 hangú vegyített cinből
Principál oktáv, 4 láb, 56 hangú vegyített cinből
Salicional 8 láb, 56 hangú. Minden oktáv egyenlő nagyságú sípokból, vegyített cinből. A mixtúra első sora 1 láb C, a második sora 1/3 rész G, a harmadik sora ˝ láb C, a negyedik sora Ľ rész láb C. Ezen említett hangok lesznek a kezdőhangok 4 egymás utáni oktávban.
Quint 3 láb, 56 hangú vegyített cinből
Flota 4 láb, 56 hangú nyitott sípból
Coppel 8 láb, 56 hangú dugott sípból
Subbas 16 láb, 13 hangú, dugott
Violon 8 láb, 13 hangú nyitott
Copulatis a pedál és manuál klaviatúrákhoz
Az orgona elkészült és került 1300 forintba. Ma is használatban van.

A templom első bővítése 1767-ben volt nyugati irányban Máté Sámuel papsága alatt, mivel a régi már kicsinek bizonyult. Ekkor készült a 4 öl toldás mennyezetére a 70 drb. kazetta, melynek festője és készítője Asztalos József Oklándi. A középső részen elhelyezett 3 drb. kazettán a következő feliratok olvashatók. SIC!
"Psal. XXVI. v. 8.Uram szeretem a te házadban való lakásomat, és a te Ditsőséged Hajlékának Hellyét stb. Psalm. CXXII.v.1.Örvendezek mikor nékem azt mondják, mennyünk el az Úr Házába".
"II.Chron. VI. v. 17. Oh Israelnek Ura Istene v. 20. a te szemeid éjjel és nappal e házra figyelmezzenek v. 21. Hallgasd meg a te népednek könyörgését, mellyel könyörögni fognak ez Hellyen és meghallgatván kedvezz a te népednek".
"AD.MDCCLXVII Pemp. V. D .Ministri Samuelis Máté, Aclae Cur. And. Balás Cur. And. Sump. Totius Ecclae csinálta Asztalos József Oklándi".

A megbővített templom a megszaporodott hívek befogadására ismét elégtelennek bizonyult, s az akkori 4 öl toldáshoz még 3 öl hosszúságot építenek 1794-ben. Az építkezést a hívek adományából végzik el. Ekkor készítteti Tiszteletes Petke Mihály lelkész és neje Bodosi Nagy Éva a templom főbejárati ajtaját, mely berakott munka és ma külön is műtárgy.
Ekkor szerelik fel az 1767-ben toldott részre is a kazettákat, mivel első bővítéskor a pénz elfogyott, s az új rész is kap 42 kazettát, melynek felirata nincs és készítőjük is ismeretlen. Virágdíszesek, de meg sem közelítik az előbbieket művészi kivitelezésben.
Alig végeznek a templom bővítésével megkezdik a különálló torony felépítését 1802-ben, (addig nem volt torony, esetleg harangláb), melyet befejeznek 1806-ban. Ennek a toronynak a falmagassága 22 m volt és 20 m-es sisakja, tehát összesen 42 m magasságban Erdővidék legmagasabb torony volt.
Az 1838. évi január 23-án délelőtt 8-9 óra közötti földrengés a tornyot annyira tönkretette, hogy alapjáig le kellett bontani. Felépítése 1843-ra készült el, de már csak 36 m magasságban (20 m fal+16 m sisak).
A sisakot 1902-ben újra bádogozták, 1982-ben bronzzal átfestettük!
A templomot körülvevő kőfalat 1818-ban építették, teljes befejezése 1819-ben, melyet egészében (templommal) javított a gyülekezet 1985-ben.
Visszatérve a templomhoz, még egy építkezést kell megemlítsünk, az 1926.évit, amikor ismét bővítik déli irányban, mellyel el is nyerte a mai formáját. Ennek a résznek a mennyezete is kazettás, melyeket Keöpeczi Sebestyén József festett meg a következők szerint: a 16 középen levő kazettán a köpeci székely családok nemesi címerei láthatók, a szélen levő kazetták virágdíszesek, egyen Köpec község címere /fehér galamb csőrében zöld levél/, másikon a fiait vérével tápláló pelikán /az erdélyi református egyház címere/, a harmadikon a tűzből éledő főnix-madár, negyediken a székely címer látható.
A templom nyugati részének falán egy festmény látható, szintén Sebestyén heraldikus alkotása, mely kb. 1,2´1 m nagyságú és szintén a Főnix-madarat ábrázolja, az örök megújulás jelképeként.
A festmény a karzat fölött van, melyet a második toldás alkalmával, tehát 1794-ben készítettek. Ennek mellső részén 7 darab kazetta van, melyek valószínű virágdíszesek voltak eredetileg és bibliai szöveget is tartalmazott közülük a középső (legalábbis az infravörös megvilágítás ezt igazolja), de 1926-ban Keöpeczi Sebestyén átfestette és ma az erdélyi fejedelmi családok címerei láthatók, ily módon:
Bethlen, Bocskai, Báthory, Székely Nemzet, Rákóczi, Kemény, Apafi. Sajnos romlott állapotban, mert az 1950-es évek elején szódás-vízzel megsúroltatták, mondván: ezeknek az ideje lejárt!

A szószéket 1926-ban készítették, amikor a másikat lebontották. Arról leírás nem maradt, sem fotó.
A szószékkoronát 1794-ben, az úrasztalával együtt egy Jékeli nevezetű brassói asztalos mester készítette adományként. Az asztalon csak az 1794 évszám olvasható. A szószékkoronán ez áll: Erős várunk nekünk az Isten!
Megjegyezni kívánok még annyit, mint érdekességet, hogy a toronyban van egy 1908-ben készített mechanikus óra, mely mind a négy égtáj felé óralappal van felszerelve és azóta is működik. Készítője Róbert Rudolf baróti órásmester.
A templom műemléknek nyilváníttatott 3315/1967.számmal. Méretei: 24x7 + 8x7 = 224 négyzetméter alapon 1928 köbméter. Ülőhelyek száma 350. Kő és tégla építmény.

Harangok:

Az egyházközségnek 3 darab harangja van.
Isten dicsőségére tsináltatta a köpeczi reformata ecclesia 1774. Ez 300 kg-os, mely sajnos 1981 húsvét nagyszombatján megrepedt és azóta nem használjuk.
1928-ban vásárolt az egyházközség Bukarestből egy harangot, melyet a II.világháborúban elvittek Magyarországra és ott használták 1972-ig Alsónyéken. Ekkor került vissza Köpecre, de a szállításkor elhasadt, s azt a gyülekezet újraöntette 1977-ben. Súlya ma 250 kg. Öntője Szeleczky Ignác "Gutin"-cég Nagybánya.
Ezt a harangot Brailából vásárolták, mely 1981.január II.vasárnapján elrepedt és a gyülekezet újraöntette még abban az évben, és már pünkösd vasárnapján megszólal. Súlya: 220 kg. Ugyancsak Szeleczky Ignác önti a "Koltói Termelőszövetkezet" öntödéjében. Felirat: Elhasadt 1981.jan2.vasárnapján, újjáöntve 1981-ben a Koltói M.T.Sz.öntödéjében. "Isten segedelmével e harangot öntette a Köpeci Ref. Eklésia az Úrnak 1981.esztendejében.Újraöntve a Brailai Református Eklézsiának 1892-ben a Kézdivásárhelyi Jancsó Rózália által adományozott elhasadt harangot."
Amíg a 3 harang használható állapotban volt, addig sátoros ünnepeken, ó- és újesztendő napján mindhárommal harangoztak. Ma csak kettővel harangozunk és sajnáljuk az 1774-ben készített harangot újraöntetni!
A harangok alapanyaga: bronz, ezüst és angol cin.

Lelkipásztorok névsora:

A gyülekezet reformátussá lételét arra az időre kell helyezzük, melyet Benkő József az erdővidéki egyházközségek megalakulási idejéről kijelöl, ti. 1536-1550. Ezt azzal igazolhatjuk, hogy a 16. század második felében a közerdőből mintegy 280 kat. holdat kiszakítanak és az egyházközség birtokába adják. Ebben az időben Barót és Köpec közösen birtokolták az összes erdőterületeket, s ebből a közösből a barótiak is kiszakítottak egy részt az ottani katolikus egyház számára. E közös birtokállapot ad nekik bátorságot arra, hogy a Köpeci egyházat erdeje használatában háborgassák. E zaklatásnak megakadályozására ír Keserű Dajka János szuperintendens 1623. május 5-én Daniel István kurátorhoz egy levelet, melyben kéri: védje a köpeci egyházat, ugyanis perre mennek, s ebből lesz a híres "szénégető-per", melyben Köpec végül is győzedelmeskedik. E dátummal kapcsolatosan kell megemlékezni aranyosrákosi Székely Sándor unitárius püspök egyháztörténelmi munkájában olvasható azon adatról, hogy Köpec unitárius volt és csak 1652-ben szűnt meg. Keserű Dajka János fent idézett levele kétségbevonhatatlanul igazolja, hogy Köpec 1623-ban Kálvin hitvallását vallja, és tekintélyes vagyona van.
Már mint a református fejedelmek korában, olyan lángbuzgalmú püspök alatt, mint K. Dajka János, ki Székely Sándor szerint is egyetlen esztendőben 1622-ben sepsi, kézdi és orbai székelyszékekben 62 eklésiát térít vissza Kálvin hitére; alig tételezhető fel, hogy rövid 32 év alatt Köpec reformátusból unitárius, s unitáriusból református lehetett volna. Érdekes az is, hogy egy olyan tekintélyes és tudós ember, mint Benkő József 1770-ben írott Filius Posthumusában, melyben Köpec történetéről is ír, erről említést nem tesz. Lehetséges azonban, hogy volt valami igazság a dologban, ami abból adódott, hogy a sokat hadakozó időben a székelyek földjén összemosódtak a református és unitárius eklézsiák és papjaik. Ha valamely papot vagy mestert megszerette ez vagy az az eklézsia, nem nézte református-e, vagy unitárius, hanem meghívta s az egyház szolgálatába állította. Így már lehetséges, hogy Köpecnek is volt unitárius papja, mígnem betiltatott!!??
Szükségesnek láttam ezt a kis bevezetőt ismertetni, mert nem biztos, hogy valaki foglalkozik ezzel a kérdéssel és nem árt tudni.

Névsor:

Köpeczi György 1635
Sebe György 1680
Baczoni Mihály 1690
Köpeczi István 1692
Szederjesi János 1704
Ajtai János 1707
Baczoni János 1709
Sebe Gergely 1720-1747 elébb 7 évig köpeci mester, meghalt 1762-ben szept. 22-én 74 éves korában
Kisbaconi Máté Sámuel 1765. II. 24-1781. V. 13.
Köpeczi S. János 1781. V. 24.-1783. IX. 1.
Petke Mihály 1783. IX. 1.-1793-ig
Középajtai Benkő József 1793. IV. 23.-1799. III. 1. Sírja a középajtai temetőben van! Erdővidéki esperes is volt.
Zilahi Székely Márton 1799. III. 23.-1810. VII. 15.
Bíró Sámuel 1810. VII. 26.-1846. IV. 3.
Keresztesi Mihály 1846. IV. 1.-1848. XII. 9-ig, amikor meggyilkolták a köpeci tragédia alkalmával. A lelkészi lakás padlásán akasztották fel!
Nagybaczoni Zsigmond Ferenc 1849. I. 18.-1897. IX. 1.
Balázs Ignác 1897. XII. 12.-1920. V. 25. Itt van eltemetve, mert köpeci származású volt.
Bedő Gyula 1921. I. 26.-1922. VII. 27.
Bocz József 1922. VIII. 7.-1933. XII. 31. Ő is itt van eltemetve, szintén köpeci származású.
Kolumbán Ellák László 1934. X. 30.-1979. VIII. 1. Olaszteleken van eltemetve, mert a család onnan származott.
Előbbinek személyi segédlelkésze volt Kovács Sándor 1940. XI. 15.-1941. VI. 30.
Nagy Károly 1980. január 1-től rendes lelkésze a gyülekezetnek, akit az erdővidéki református egyházmegye esperesének választott 1992. július 1-i hatállyal és a jelenben is betölti ezt a tisztséget.

A gyülekezet lélekszáma

Sajnos csak egy 1860-as évekbeli adatot írhatok a régi időkből, ami összesen 988 lakóst említ, ebből 819 a református, 66 a katolikus és a többi görög-keleti. Az 1891-es évben már 1040 főt említenek.
A 20. században a reformátusság a 800-900 közötti lélekszámot tartja, ami megnövekszik a II. világháború után, a szénbánya kitermelésének fokozottabb beindításával, s ily módon az 1960-as esztendőkben eléri az 1500 lelket. Ahogy a bányászatot 1967-ben beszüntetik a lélekszám is rohamosan fogyni kezd, mert a fiatalok kiköltöznek a szomszédos városokba: Barót, Sepsiszentgyörgy, Brassó, Székelyudvarhely, stb. Egyre kevesebb a keresztelések száma és a lassan elöregedő gyülekezetben több a halálesetek száma.
Ma a lélekszám megoszlása: 780 református, 272 katolikus, 53 unitárius, 13 ortodox, 4 jehovista és néhány 10, 20, 30, 40 (?) jövő-menő cigány, akik a faluhoz tartozó régi telepen laknak egy ideig, aztán továbbállnak.

Köpec, 2002. február havában

Nagy Károly
lelkész-esperes

(Forrás: http://www.reformatus.ro/erdovideki/erdovidek.htm)