Egyházak

A nagyajtai unitárius egyházközség

Nagyajta a húsz helységből álló Erdővidék egyik kiemelkedő fontosságú faluja. Múltban széki, kerületi és járási székhely volt. Régi vásáros hely. A Barót-Sepsiszentgyörgy-Hídvég útvonalon. A Fekete-erdő lábánál, az Olt völgyében, az Ajta patak torkánál terül el. Nagyajta közigazgatási szempontból is Háromszék vármegye része. Az 1992. évi népszámlálás adatai szerint a falu összlakossága 986 személy.
Nagyajta hírneve magyar nyelvterületen messze eljutott, a falu nagy szülöttének, Kriza Jánosnak köszönhetően. A szóban forgó unitárius püspököt nyelvészként és költokent is számon tartják, de neve mindenekelőtt a Vadrózsák című népköltészeti gyűjteménnyel fonódott össze, amely hozzáértő munkássága nyomán 1863-ban látott napvilágot.
Nagyajtán a reformáció korai megjelenésére következtetni lehet abból kifolyólag, hogy a Barcaság szomszédságában, Brassó közelében, Nagyajta lakói korán tudomást szerezhettek a Szászföldön elterjedt és megerosödött lutheri reformációról.
A falu területén levő vártemplom az unitáriusok tulajdonában volt. Orbán Balázs A székelyföld leírása című munkájában egy kisebb református templom építésről tudósit, amelyet a krónikás Cserey Mihály épített a családja és a faluban élő kisszámú reformátusok részére, a vártemplomról keletre, ami melle a reformátusok temetkeztek családtagjaikkal együtt. A mai napig is református temetőrésznek tartják a nagyajtaiak a vártemplom körüli közös temető keleti részét.
Az első templom a 13-14. században épült félköríves szentélyzáródással. E templom szentélyrészét a 15. század folyamán lebontottak, és helyébe a ma meglévő, a hajóval egyforma szélességű a hétszög három oldalával záródó csúcsíves szentélyt építettek, amelynek mennyezete kettősen hornyolt, égetett agyag bordázatú, forgórózsás boltzárókővel végződő, gótikus hálóboltozatban fejeződik be. A diadalív enyhén csúcsíves, melyet vagy a szentély építésekor, vagy 1512-ben építettek. Ez utóbbi évszámot a diadalív hajó felé néző párkányán találták az 1956. évi javítás alkalmával, amikor valószínűleg a hajó falait megemeltek, és gazdag csillagrendszerű, kőbordázatú dongaboltozattal láttak el.
A volt szentélyrész keleti végében felépített karzaton található az egyházközség második orgonája, melyet Rieger Ottó budapesti orgonaépítő mester készített 1912-ben. Az egyházközség első orgonáját feltehetően 1845-ben készítette Eindreas Eitel orgonaépítő, melyet a nagyajtai egyházközség a Fogarasi Unitárius Egyházközségnek adományozott.
Az unitárius egyházközség tulajdonában jelenleg három harang van. A legrégebbi 1793-ban készült a brassói Andraschof Efraim harangöntő műhelyében. Ez a kisharang 1993-ban elhasadt. Ma is látható a torony első emeleten.
Az egyházközség használatában lévő nagyharangját Nagyszebenben öntöttek 1924-ben, a "Ferroagricola" öntőműhelyében. Súlya több mint 500 kg. Rajta a következő felirat olvasható: Öntette a nagyajtai unitárius egyházközség közössége közadakozásból 1924 Ferroagricola Nagyszeben.
Az ódon templomot várfalak övezik. A ma is látható várfalakat feltehetően a 16. század második felében kezdtek építeni, a 17 sz. első felében fejeztek be. Szabálytalan négyszög alaprajzuk reneszánsz hatást tükröz. Kezdetben a sarkakon, illetve a keleti fal középen kapurések voltak.
Az északnyugati sarokbástyát 2001-ben sikerült felújítani a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatása által a Köpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Hivatal közreműködésével Benczédi Sándor és Máthé László segítségével.
A vártemplom bejáratánál latható az 1996-ban készült millenniumi szoborcsoport, mely a hét vezért jelképezi, valamint a 2001. május 23-an felavatott, Erdélyben egyedülálló Szabadság-emlékmű, amely az 1956. évi magyar forradalmat követő időszakban fogolyként bebörtönzött unitárius egyházi emberek tiszteletére készült.

Fekete Levente, unitárius lelkész

Nagyajtai Unitárius Egyházközség
Bankszámla szám:
BANCA ROMANA DE DEZVOLTARE
SUCURSALA JUDETEANA COVASNA
Cod IBAN
RO71BRDE50SV03408741500 /ROL
RO71BRDE50SV03501831500 /USD

(Forrás: sepsiszentgyorgy.ro/hitvilág)