Almási barlang és Vargyas-szoros természetvédelmi terület

A természetvédelmi terület magába foglalja a Vargyas patak völgyét Gyepű pataktól a Kerekhegy patakáig, a szurdokban található barlangokkal, valamint a Kőmezőnek nevezett részt. Összesen 909 hektáron fekszik: közigazgatásilag Almás községhez 711 ha, míg Vargyas községhez 198 ha tartozik.
A szoros megközelíthető Vargyasról (10 km), Kirulyfürdő (15 km) és Szelterszfürdő (7 km) irányából, illetve Homoródalmásról (9 km).
A 4 km hosszú sziklaszorosban a Vargyas patak négy barlangrendszert alakított ki a jégkorszak közepe óta. Az eddig feltárt 125 kisebb (5-10 m) vagy nagyobb (10-1550 m) barlang négy szinten (5, 20, 40, 70-200 m) helyezkedik el a patak jelenlegi szintje felett, 7410 m összhosszúságban. Az ötödik barlangszint a ma is alakuló patakos (aktív barlangrendszer).
A barlangok jelentős őslénytani és régészeti értékeket rejtegetnek, barlangtani szempontból változatos képződményeket tartalmaznak. A védett területen több jelentős kövületlelőhely ismert és néhány felszíni régészeti telephelyet is számon tart a szaktudomány.
A Vargyas-szoros legnagyobb és legismertebb barlangja az Almási barlang (Orbán Balázs barlang, Kőlik, Nagy barlang), amelynek kataszteri száma 1200/14, járatainak összhossza 1527 m. Négy természetes bejárata ismert, amelyek 20 m-re nyílnak a patak szintje felett.
Jelentősebb barlangok még a Lócsűr-, Kőcsűr-, a Cseppköves-, a Gábor-m, a Levis- és az Aktív-barlang.
A történelmi időkben, vész idején a szoros barlangjai menedéket nyújtottak a környék lakosságának. Ezt bizonyítják az Almási barlang és a Tatárlik bejáratában kövekből épített védfalak maradványai.
A Vargyas-szoros növényvilága rendkívül gazdag és változatos. A völgy meredek sziklafalait nyílt sziklagyepek borítják, míg a mélyebb talajokon vadregényes cserjések, gímpáfrányos szurdokerdők alakultak ki. A szoros gyöngyszemei közé tartoznak a sziklagyepek növényei, sokan közülük ritkák vagy veszélyeztetettek. Ilyenek a tűlevelű szegfű, a hasogatottlevelű imola, a pozsgás Heuffel kövirózsa, a Joó ibolya vagy a magyar nőszirom. Június végén a tisztásokon, cserjésekben, számos orchideafaj virít teljes pompával. Ilyenek a vitézkosbor, piros- és fehér madársisak, a gömböskosbor, a vörösbarna nőszőfű vagy a veszélyeztetett boldogasszony papucsa. A bükkösök aljnövényzete a kárpáti bennszülött fajok élőhelye: itt virít a szívlevelű nadálytő, az erdélyi májvirág, az ikrás fogasír és a moldvai sisakvirág. A szoros tudományos és természetvédelmi értékeit nemcsak a sziklai növényzet emeli: a környéken található hegyvidéki láprétekben jelentős számban jelennek meg védett növényfajok, mint például a ritka szibériai nőszirom, a réti kardvirág, a zergeboglár, a szibériai hamuvirág és a rovarevő mocsári hízóka.
A vadregényes sziklavilág sok állatnak nyújt védelmet és életteret. Megtaláljuk itt a medvét, szarvast, őzet, vaddisznót, hiúzt, vadmacskát, farkast, borzot, nyestet, menyétet, vidrát, keresztes viperát, vízisíklót, foltos szalamandrát, pisztrángot, menyhalat.
A Vargyas-szoros barlangjai kiemelkedő fontossággal bírnak a denevérek szempontjából, a Romániában leírt 30 fajból 17 fajnak az előfordulását figyelték meg a Romániai Denevérvédelmi Egyesület tagjai. Az Almási barlang egyik termében nyáron jelentős nagyságú közönséges denevér/hegyesorrú denevér szülőkolónia található, míg a téli időszakban jelentős hibernáló kolónia alakul ki. A barlang a kis patkósdenevér egyik legnagyobb hazai telelőállományát védelmezi. A kisebb barlangokban a hidegtűrőbb fajok kis számú telelő példányban figyelhetők meg: pisze denevér, barna hosszúfülű-denevér, kései denevér, horgasszőrű denevér stb.
A természeti, földtani és történelmi értékek megőrzése érdekében kérjük tartság be a következő szabályokat:
- csak a kijelölt helyen szabad táborozni (a Kőalja nevű tisztáson)
- tilos a vadászat és a horgászat
- a terület a kijelölt ösvényeken látogatható
- tilos az ásvány-, kőzet-, kövületgyűjtés
- tilos a növények gyűjtése és az állatvilág zavarása
- a szemetet a kijelölt gyűjtőedényekbe kell tenni

Összeállította Dénes István és Ambrus László

Fotógaléria
Fotók: Bornemisza György (Budapest)